Lysitime | Én és a marketing

Személyes poszt következik, szigorúan saját véleményt tartalmaz. Nem szándékozom senkit sem megbántani vele (sőt, továbbmegyek, azért, mert valami nekem nem való, az nem jelenti, hogy rossz, úgyhogy, bár az iskolát nem írom, el kell hogy mondjam, hogy nem véletlenül tartják jó helynek) csak a saját érzéseimről írok, ahogy épp most látom az egyetemi életemet.

It will be quite a personal post, with personal opinion that is not meant to hurt anyone (and I have state, that I don't mean to hurt the school either, it's just one thing that it's not fit for me, it's not a coincidence it has a good reputation), I will only share my view on my current university life.

Már egy ideje akarok írni arról, hogy miért választottam a marketing szakot, főleg, hogy most passziváltattam magam egy időre, amíg... tudjátok, 'jobban nem leszek'... De a választás! Azon kívül, hogy 'kell még egy diploma', és azt hiszem, az is benne volt, hogy nagyon riasztó volt, hogy rögtön közgazdászként tevékenykedjem (annak ellenére, hogy kiváló diplomám van), hogy valami marha nagy elvárások elé állítsanak és én mindent tökéletesen akarok majd csinálni és összetörök... szóval úgy éreztem, muszáj valamit még tanulni, hátha kinövöm a maximalizmusom addigra, és akkor már legyen olyan, ami érdekel is. Így lett egy második közgazdasági szak, egy mesterszak. De igazándiból nem a gazdasági része érdekel, amiről már írtam is, az ismerkedős posztomban, hanem inkább a vizuális része, de persze ez egyértelmű mindenkinek, aki látott bármit is a blogomon. :)

I've been wanting to write about my university choice, as in how I ended up with marketing, especially since I have passive status now, until I get better. But the process of choosing it! Apart from the fact that I needed another degree, I think I was way too scared of going out to the world with one economics degree, because I was afraid of being put under the pressure of being perfect in my profession, and since I always want to perform to the maximum, I chickened out. So I decided to learn something more, maybe by the time it's over, I grow up, and stop worrying about not performing good enough, so I chose a second economics degree. Obviously after just seeing my blog, it was not because of the economics part, but more the visual and design part :)

Tehát, a sok rossz között, talán ez volt a legjobb választás, akkor így gondoltam. Nem stresszeltem rá a felvételire, még akkor sem nagyon, amikor elolvastam, hogy prezentációval kell bemutatni, hogy miért lennék én érdemes arra, hogy az ország egyik legjobb egyetemén tanuljak. Gondoltam, nincs nagy tét, hiszen ANNYIRA nem akarok még egy közgazdász diplomát, akkor sem, ha az épp mester. Inspirálódva a blogomból, amihez épp akkor gyűjtöttem anyagot az újratervezéshez, azért összedobtam (szó szerint) egy prezentációt magamról, eladtam magam egy metaforával, gondolom.

Every single choice that I had was grim, but I thought maybe this would be the best for me. I didn't stress on the interview either, not even when I read I had to make a presentation to present myself on it, why I would be perfect for one of the best universities of the county. I thought I couldn't lose much, since I don't really WANT to do another diploma, even if it's a master's. I got inspired from my own blog, that I made the desing for at that time, I kind of sold myself with a metaphor, I believe.

Ami akár azt is jelenthetné, hogy a marketing a véremben van, de az igazság az, hogy szerintem az egyetlen dolog, ami akkor ott történt, az az, hogy a felvételi bizottság elvarázsolódott a másságomtól, hiszen azt mondták, hogy kifejezetten különböző karaktereket keresnek erre a képzésre, hogy mindenkinek a személyiségére szabottan tudja elsajátítani a tantárgyakat, hogy mindenki meg tudja tartani a saját stílusát és ahhoz mérten tudjon belemerülni a marketingbe, s végül csodás húsz különböző szakembert kapunk 2 év leteltével...Arra gondoltak, hogy igen, majd ő...! Én pedig akkor amikor felvettek, arra gondoltam, hogy milyen jó is lesz, végre szabadjára engedhetem az ötleteimet, fényképezhetek, rajzolhatok, designokat hozhatok létre, bevethetem a PR ötleteimet, hogy leszek majd kreatív, leszek majd jó szakember, megfogom az embereket a plakátjaimmal, kitalálok olyan kreatív kampányokat, hogy mindenki ámul, a prezentációim meg egyenesen mennyország-szerű élményt fognak nyújtani a tanároknak és a csoporttársaimnak, és közben csak ámulok azon, hogy mennyire más mindenki és mindenki micsoda külön személyiség! 

That could even mean that marketing is in my veins, but the truth is, that the only thing happened there was that the professors were impressed by my different personality, since they even said, that they were looking for different kind of people to fill the class, so we all will have a shot on the job market later, when we finish with our different views and specilizations. Me saying that I want to work with design and photography was different enough, I guess. When it turned out, that I got in, I thought all these cheerful things, that finally I can use my PR ideas, that I will be creative, I'll be a good specialist, I will make people amazed with my posters, my campaigns will be wonderful and innovative, and when I will have presentations, everyone will feel like they went to presentation-heaven, and in the meantime I will befriend all these different people!

Hát, nem erről szól, természetesen, mint ahogy mindenki más, rajtam kívül tudta (ó, a naivitásom...), hanem a gazdasági oldalról, és annak ellenére, hogy tényleg az ország egyik legjobb egyeteme, én úgy érzem, hogy a személyes gondolatok, az innováció közel sem megvalósítható olyan mértékben, ahogy az én gondolataim szárnyalnának. Voltam kreatív, éreztem úgy, hogy jó szakember lennék, tele voltam ötletekkel, de a következő pillanatban hirtelen a plakátjaim 'nem egyértelműek', a kreatív kampányaim 'elrugaszkodottak', a prezentációimmal pedig azt értem el, hogy úgy érzem, csak ahhoz értek, hogy széppé varázsoljak egy unalmas előadást. Ugyanis minden unalmassá vált... Unalmas és hervasztó. Nem csak a gazdasági tantárgyak miatt (nyilván, tudtam, hogy lesz jó sok belőlük) hanem amiatt, hogy a klasszikus marketingeszközök mellett, ha nekem eszembe jutott valami, ami mondjuk annyira nem újkeletű, de én mégis találkoztam vele pár helyen, az már rögtön olyan médiumnak számított, amit nem lehet számításba venni, hiszen a magyar közönség (akiknek a kampányok általában szóltak) nem ismeri/nem érti/nem lehet vele megszerettetni/eladatni. Ezt nagyon nehezen éltem/élem meg: hogy rögtön felébresztettek az álmaimból, hogy nem fogok itt világokat megváltó új marketingkampányokat létrehozni...

Obviously, as you could already guessed, it has nothing to do with my dreamy thoughts, like how everyone else knew it already (oh, I'm so naive), but it's all about the economics, and even though it's one of the best universities in Hungary, my innovative campaigns and my personal preferences can't come to life the way I wanted them to. I was creative, I felt, that I could be a good specialist, I was full of ideas, but in the next moment, my posters were 'not understandable', my creative campaigns  were 'way too over the top', and my presentations became a lovely screenplay for a boring speech. Boring, and demotivating. Not only because of the economical subjects (obviously I knew that there would be a lot of them), but also because I felt like I was limited to the classic marketing tools, and when I thought about something that was new, but I still seen it somewhere, that was labeled as not appropriate media, since the hungarian people wouldn't know/understand/like/buy. This is a hard thing to accept for me: that I got awakened from my dieam of being innovative in an innovative industry.

Arról nem is beszélve, hogy örökös a csapatmunka... Értem, persze, sokkal könnyebb úgy dolgozni, ha egy projekten 3-an vagytok, de már 3 embernél is kiütközik, hogy mást szeretnénk. Ez egy valós cégnél ugyanúgy probléma lehet, de úgy hiszem, ha már valaki jelentkezik egy vállalathoz, ahol dolgozni szeretne, annak a vállalatnak már alapjába véve megvan az arculata, bevett szokásai és növekedési lehetőségei/üteme, tehát a munkatársakkal való együttműködésben már nagy előny, hogy tudják mik a határok, tudják a munkahelyi hierarchiát (ki a főnök), milyen eszközökkel dolgozik a vállalat, meddig tud elmenni, hogyan tudja megoldani a marketingjét.

Not to mention the constant group work... I understand, that you need to work in groups to be able to finish a task or project much faster, but even if you are 3 in a group there can be some misunderstandings. This obviously can happen at a real company or business as well, but when someone applies for a workplace, preferably they know what kind of marketing strategy the company has, since they tried to get most of the information about the desirable workplace. So when they start working there, the specialists have the same goal, same kind of views, they know the workplace's hierarchy, and what kind of tools they can choose for the marketing.

Iskolai környezetben, ahová azért mész, hogy minél több információt összegyűjts az egyébként jó hírű és elismert tanáraidtól, akik már rengeteg kampányon vannak túl, megtanulj minden apróságot,  klasszikus eszközöket és innovatív eszközöket (hogy mi az innovatív? Jó kérdés. Youtube videó előtti hirdetés számomra már nem számít innovatívnak, de például erre is hallottam már, hogy használták ezt a kifejezést), és mindez abban csúcsosodik ki, hogy felnőtt emberek próbálják kialakítani saját szemléletüket, de folyamatosan be vannak határolva különböző kifogásokkal és mások nézeteivel, nem hiszem, hogy szerencsés. Legalábbis nekem annyira nem volt szerencsés, hogy a kezdeti örömöm és lelkesedésem rohamos ütemben kezdett csökkenni.

On the other hand, in a school environment, even if the primary goal is to learn techiques from your professors with great knowledge, I believe, on master's formation, it has to be a goal to develop that special view about your field as well, as a soon-to-be marketing specialist. How can you even do that when you always have to either rely on or break down someone else's tries on doing that? We are grown people (mostly with dominating personalities), with different views on a subject, but still have to come up with something that every one of us is content with. Very hard task, I must say.

Emellett pedig ott voltak az 5-ös meg 6-os csoportok... Ezek pedig már végképp nem nekem valók voltak. Úgy hangzik, mintha nem szeretnék csapatban dolgozni... Szeretek, viszont a fent említett okok miatt és maximalizmusom következtében megőrjít, ha valami nem úgy megy, mint szeretném, ha valami nem néz ki igényesen, nincs megformázva... Csak ront a helyzeten, hogy félek, hogy mit gondolnak mások, rendkívül egyszerű volt térdre kényszerítenie egy-egy csoporttársamnak, amikor az épp aktuális beadandóról volt szó és neki éppen nem tetszett, hogy hogyan készítettem el...bármit.

And then there were the 5 or 6 man groups... These were my total nightmares. It sounds like I don't like working with others, I do, but because of the facts mentioned above it is really hard for me. I'm a maximalist, so seeing something imperfect makes my stomach jump. It just makes the situation even worse, that I always worry what others would think about me, so it was extremely easy to put me on a task noone wanted to do, and I was frightened that I had to redo everything if they didn't agree with my views.

Persze ott motoszkál az agyamban, hogy ettől függetlenül még igenis lehetnék jó, abban, amit csinálok, de magamtól, nem tudom, hogy értek-e igazán hozzá, valószínűleg nem, mert az igazi profitszerzés nekem egy olyan idegen világ, amit nehezen tudok elfogadni. Már ez egy hatalmas probléma, hogy a marketinget inkább az őszinte eladásösztönzés, mint az agymosás révén látom, ez nem egy jó marketinges ismérve, mint hogy az sem, hogy ezt a posztot, csak így megírtam. :)

Of course, it's in my head, that I could be a good marketing specialist one day, I don't think it's in my veins after all - the squeezing out profit from people view is something I still haven't fully accepted. This, by itself is a great problem, that I see marketing as an honest way to connect with customers, not only brainwashing, and this is not a trait of a good marketing specialist. Just like writing a post like this. This is not something a good marketing person would do. :)

Ha hiszitek, ha nem, azért tettem, mert folyton szembe jönnek velem az interneten olyan kreatív kampányok, amiket csak meg szeretnék osztani veletek, hogy 'nézzétek, így is lehet reklámozni!'.

Believe me or not, the entire post was fueled by a single thought, and that is, that I always want to share ads that I like, and recently I found some... But it already gone too far, and too honest, so.. here they are, 3 ads that I like!

Úgyhogy, nézzétek, itt van 3 példa (2 Dove, 1-et pedig biztos, hogy láttatok), így is lehet reklámozni!