2017. február 5.

Wreck this journal kalandok #2



Ma reggel, hogy úgy mondjam, 'kritikus szemmel' ébredtem. Tudtam, hogy szeretnék írni a blogra, mégpedig a naplóm 'kinyírásának' második részéről, azt viszont nem, hogy milyen körítéssel szeretném ezt tenni. Aztán gyorsan rájöttem, hogy azt nem mondhatom, hogy nincsenek vegyes érzéseim a Wreck this journal-lal kapcsolatban, amik egyébként kevésbé a könyvet, mint a pozicionálását illetik (igen, a belső marketingesem uralkodik most).

A Wreck this Journal eredetije mindenkinek szól

...ahogy Keri Smith egy interjúban elmondta, egyrészt azért hozta létre, hogy a használóit (olvasóit) egy kellemetlen helyzetbe helyezze, hogy felismerjék, hogy ez rendben van, másrészt, hogy azokat a viselkedési mintákat, amik a mindennapokba zárnak be, megtörjék vele.
Természetesen mindenki úgy értelmezi a feladatokat, ahogy szeretné, én azt hiszem, hogy már elindultam egy úton, amin a kevésbé destruktív oldalon maradok, már csak azért is, mert én tanulni szeretnék ebből az utazásból - megtanulni azokat a dolgokat, amik miatt egyáltalán ez a napló létrejött. :)

És akkor ott van a magyar verzió...

...amiről fogalmam se volt, hogy hogyan néz ki, amíg nem csatlakoztam egy csoporthoz facebookon, ahol arra számítottam, hogy megvitatjuk, hogy ki hogyan közelíti meg az egyes oldalakat, mik voltak a tapasztalatok - amíg persze meg nem láttam a több mint 17 ezer tagot, ami már akkor árulkodó volt. Utána gyorsan ki is derült, hogy az ügyes pozicionálásnak köszönhetően a kiadó pont megtalálta a legjobb vásárlóréteget - az általános iskolák tanulóit, amit azzal is tetézett, hogy olyan oldalak kerültek ebbe a verzióba, amit konkrétan iskolában kéne végrehajtani.

Ezzel természetesen nekem nem is lehet semmi problémám, hiszen ők a jövő nemzedéke, és én biztos sok mindenemet odaadtam volna 12 évesen (mondjuk a Barbie babáimat), csak hogy legyen egy közösség, ahol közösen tönkreteszünk egy könyvet (a megfelelési kényszeremet is egészen új megvilágításba helyezi, hogy 3 15 év alatti bírálja el, hogy az egyes oldalak, amiket posztolok, elég magas minőséggűek-e ehhez a csoporthoz - vegyük úgy, hogy gyerekekkel mindig jól elvoltam, de nem akkor, amikor még gyerek voltam). Arra viszont nem állok készen, hogy a blogomat ehhez a korosztályhoz pozicionáljam.

És ha már itt tartunk, hogy közösség...

...a könyvhöz tartozik egy hivatalos 'Nyírd ki ezt a naplót' közösség is, ahol a vidám megosztás olyan bugyraiba süllyedünk, ahol ez a hivatalos facebook oldal és weboldal nem képes odabiggyeszteni az oldalak készítőjének nevét, vagy nem gondolják, hogy azért, mert kiskorú a készítő még vannak jogai. Én, a kopirájtharcos ezt rendkívül nehezen veszem, hiszen ha már itt tartunk, hogy a művésziség egy másik megközelítését tanítjuk a gyerekeinknek, akkor tanítsuk már meg mások munkájának tiszteletét is! És akkor ott az a másik csavar, amitől a hajam égnek állt, mikor láttam, hogy konkrétan úgy tűnik, hogy egy olyan videóval reklámozzák a könyvet, amit youtube-ról lementettek, valaki adott hozzá magyar feliratot, majd visszatöltötte - természetesen a legkisebb forrásmegjelölés, köszönetnyilvánítás nélkül - és valamiért ezt sose sikerült korrigálnia a kiadónak, remélem, ez azért van, mert ténylegesen honorálták a videó készítőjét azért, hogy reklám készülhessen az alkotásából. (Én ebben az esetben is szeretnék gratulálni a videó eredeti készítőjének)  Egyébként ennek hiánya, hogy nem képesek forrást megjelölni csak abban csúcsosodik ki, hogy még a fent említett csoporton belül sem sikerül betartani a 'nem töltjük le és posztoljuk egymás munkáját' szabályt...

De, elég a mérgelődésből, inkább itt vanegy válogatás a saját oldalaimból az utóbbi időben! :) Mint előző alkalommal, az oldalak alatt megtaláljátok az esetleges amazonos linkeket azokhoz a dolgokhoz, amiket használtam (mivel én is onnan rendeltem őket) - ezek affiliate linkek, ami azt jelenti, hogy ha megrendelitek, akkor a termék árának kis százalékát én visszakapom. (Ha mégis megtaláljátok Magyarországon, szívesen veszem az elérhetőségeket, mert nagyon tetszik minden ami a tengerentúlról jött - és mások is biztosan örülnének a lelőhelyeknek! :) )


                                                                                                      ◊

Let's just say I woke up with a critical eye today. I knew I wanted to post about my Wreck this journal journey, but not about the how. Today it's my inner marketing specialist that is ruling over me, this is how this post becomes a rant about Wreck this journal's Hungarian version, especially the way it got positioned for its users (readers).

Wreck this journal is for everyone

As you may or may not know, Keri Smith once said in an interview, that she made this journal for the users to experience the awkwardness and be okay with it, also to make them change their everyday patterns of old habits to be able to see things differently. Of course, everyone has the right to interpret the activities described in the book on their own way - I already started on the more constructive than destructive path - I had great plans on what I wanted to learn from this journey (like how to be awkward and be okay with it for one).

...and then there's the Hungarian version

... which I didn't have an idea how it looked like, what kind of tasks it concluded until I joined a facebook group. I thought I was gonna share and appreciate a great way to spark creativity in everyday artist life, until I looked at the roster, and realized how the publisher of the Hungarian version found the best target audience of this book - the students of primary schools (it even has pages you have to complete in school).

I should not have a problem with this, here's the next generation not looking at their phones! They live and grow up in their own creative environment, and honestly, when I was 12, I would have traded all my Barbie dolls to be able to be in a community in which we destroy a book together! (now it kind of makes me nervous that there are 3 children below the age of 15 who decide if my post to the group is high quality enough for the group standards - good thing I am kind of good with kids). But I am totally not ready to position my blog for this audience (and I won't either, even if my brother encourages me greatly).

Talking of community

 ...there's a Hungarian official community for this book, where we can descend into the the great depths of happy sharing, that the adults behind it don't know how to credit the creators of the pages they share, ot think that if the creator is under-age they don't deserve their name to be shown. My inner copyright warrior is in a quite tense mood because of it - if we are gonna teach our kids how to create while destroying, teach them how to respect others' work too! The other twist in it that they are actually advertising the journal with a video that is seemingly saved from youtube, someone added Hungarian subtitles, then re-uploaded it - without a link back, crediting the original source. I really hope it's because the original creator has been honored for her work with actual payment (I still would like to see the source, so I can congratulate on her work).

And then I'm suprised if in the above-mentioned group the kids steal each others' work...

Anyhow, let's dive in the actual pages of my book! (like last time, I  linked the products I used under each of these pages from Amazon - these are affiliate links which means that I get a few percentage of the price of the product, so if you decide to use them, then thank you very much for your support! :) )



2. oldal: Az elején, amikor ténylegesen meg kellett törni a könyv gerincét, még nagyon lelkes voltam miatta, de most, hogy a sok festegetésemtől egyre kisgömböc-félévé válik a könyvem már annyira nem örülök, hogy rögtön neki is ugrottam. Azóta elkészült ez is, sokat nem tudok rajta magyarázni, mert csak annyi történt, hogy imádom a fehér tollamat, és már most félek, hogy el fognak fogyni idő előtt. :)

Page 2: When I started filling our the pages of the journal, and cracked the spine, I didn't realize my own book would get too thick. I kind of regretting completing this task, but oh well. About the page I can't even talk too much about, only that I love my white pens and I already fear they will run out at some point :)

Tools:


3. oldal: Egyértelműen egy Creativebug óra után inspirálódtam (bizony, még mindig tag vagyok és még mindig imádom - egyszer írtam is róla, mennyire szeretem azt az oldalt), Lisa Congdon egyszerűen elvarázsol a stílusával. :)

Page 3: Obviously a Creativebug inspired one (yeah, I'm still registered, still love it - I even once wrote a review about it), Lisa Congdon has wonderful taste! :)

Tools:


18-19. oldal: Az igazság az, hogy nem nagyon szeretném, ha egy szép napon egy Disney-hercegnő manifesztálódna a naplómban, úgyhogy inkább csak inast rajzoltam ennek az egyébként pár éves szirmokból összeeszkábált ruhának. :) Az idézet, ha egyáltalán lehet ezt a szót használni rá, egyébként Guild Wars 2 (tudjátok, az online játék, ahol több életem is van :) ), az aranyszínű pufi dolog pedig azon anyagok közé tartozik, amivel egyébként nem valami kellemes dolgozni. A tubus, ami a képen is látható, azzal a nem túl előnyös tulajdonsággal bír, hogy fellevegősödik, így néha egész nagy foltokat hagy a papíron. (Ha erre van valakinek tuti megoldása, szívesen venném)

Page 18-19: Truth to be told, I don't really want a Disney princess to appear one day in my journal, so I rather went with the clothes hanger this time to this dress made from few years old petals. :) The quote, if you can use this word at all for this is from Guild Wars 2 (you know, where I have my multiple other lives :) ), and the golden text is from a bottle that is source of curses too. I don't know how to properly use it, it sometimes has air bubbles in it which makes the bottle go poof leaving a huge blob of paint on the paper (if someone has a solution for this, I would appreciate it).

Tools:
+ golden puffy paint, which I won't link, because I don't like it 


26-27. oldal: Ez is egy Creativebug inspirált oldal, mint ahogy a következő is az lesz :) Sok időt töltök a tollal való rajzolás rejtelmeinek felfedezésével, és imádom, hogy nem érzem úgy, hogy valami tökéleteset kell alkotnom. Már csak ezért is gondoltam úgy, hogy még több tollas rajz kell a naplóba is!

Page 26-27: Another one of those Creativebug inspired pages, and even the next one will be one as well :) I spend a lot of time with trying to learn proper line drawing, and just the fact that I know that I don't have to make something perfect eases my mind. This is why I thought that I should make even more drawings like this!

Tools:
+ ICO fine tip 0.4 pen (not from Amazon)


122-123. oldal: Talán ez az eddigi kedvencem. :) Akkor is, ha magát a feladatot nem sikerült végrehajtani úgy, ahogy kellett volna, mertén biztos, hogy nem lógatom ki a könyvemet egy nyilvános helyre sem. :)

Page 122-123: Maybe this is my favourite of my journal so far :) Even if the task itself is a failure, because I'm too shy to go and hang my book in public. :)

Tools:
ICO fine tip 0.4 pen (not from Amazon)


126-127. oldal: Az én kezem nem ilyen kicsi! :) Nem is tudom, hogy egyáltalán sikerült-e olyan kezet rajzolnom, ami nekem is tetszik, mindenesetre jópár órát eltöltöttem a festésével, majd a tollas kiemeléssel. :)

Page 126-127: My hands are not this tiny! :) I don't even know if I like the end result, but for sure I spent a couple of hours painting then drawing on these pages... :)

Tools:
Sakura Soufflé 16 piece 3D opaque pens - white, pink, blue, aqua, purple


208-209. oldal: Amolyan lusta-oldal. Amolyan 'csak idelöttyintek egy kis festéket, meglátom mi lesz belőle'-oldal. A végén pedig arra gondoltam, hogy érdekel lenne megnézni, hogy végülis hány különböző árnyalat jön létre csak két színből (meg természetesen hogy tudnék nemet mondani a fehér toll hívásának?...)

Page 208-209: One of those lazy pages. One of those pages where you just 'smush some watercolor here and then see what happens'. At the end I thought it would be cool to highlight the different shades from these two colors (and how can I say no to the call of white pens?...)

Tools:


28-29. oldal: ...és még mindig nem tudok úgy embert ábrázolni, ahogy szeretnék. :) Bár a rajzolásnak én éppen az illusztráció-oldalán szeretnék maradni, azért jó lenne, ha egy kicsit komolyabbat is össze tudnék hozni néhanapján. Ó. És színes ceruzák. Általános iskola óta nem voltak a kezemben!

Page 28-29: ... and I still can't draw human faces the way I want. :) Even if I want to stay on the illustrative side of drwaing, it would still be nice to be able to make something more serious sometimes. Oh. And these are colored pencils. I haven't had colored pencils in my hands since primary school!

Tools:
Faber Castell 24 assorted colors pencils (not from Amazon)


Bár sokáig váratott magára a második rész, remélem, nem bánjátok. Most is, mint előző alkalommal, szeretnélek titeket bátorítani, hogy ha éppen ti is naplót nyírtok, osszátok meg a kommentek között! :) Ha lemaradtatok volna az első részről, itt a link hozzá. :)

Even though the second part came quite late, I hope you don't mind. As the previous time, I would like to ask you to share your adventures with wreck this journal in the comments below! :)
If you missed part 1, here's the link for it. :)