2020. szeptember 29.

project 366 | március | 2020




Először is elnézést szeretnék kérni előre a hektikus írásmódért. Kusza gondolatok.

Minden szép és jó addig, amíg rá nem jössz, hogy hmm, talán szeretnél színeket használni. Mennyire nehéz már színezni? A mai napig egy kicsit elbizonytalanodom, amikor odáig jutok egy rajznál, hogy életre kéne hívni, mert imádom a színes dolgokat, de nem nagyon értettem sokáig, hogy miért nem lesznek olyanok, mint amilyet szeretnék? Miért nem megy egyik a másikhoz és egyébként is, mi ez, hogy választanom kell csak egy párat, ami tetszik? Én az összeset választom! Azt nem lehet?

Úgy hírlik, nem nagyon, ha arra készülök egy nap, hogy megfogjam azokat az egérgörgőket vagy fürge ujjakat, amik a közösségi médiát böngészik és a hozzá tartozó kíváncsi szempárokat. Ezt akkor még nem tudtam, de nem is nagyon aggódtam miatta (még most sem, majd valamikor fogok, szerintem sajnos/nem sajnos). Az tény viszont, hogy amióta (augusztus) kevesebb színt használok (4-6), sokkal jobban tetszenek magamnak, amiket alkotok. Már csaj azért is, mert tisztának és üdének tűnnek. De ezt majd egy másik alkalomra.

Ami viszont a márciushoz kapcsolódik az az, hogy vízfesteni szerettem volna. Már alig vártam, hogy végre kipróbálhasam az évek óta porosodó ecseteket és csodás festékeket Amazonról - amíg rá nem jöttem, hogy az azt is jelenti, hogy akvarell papírt is kell használnom. Ami azt jelenti, hogy te jó ég, mi van, ha elfecsérelem a csodás ecseteket meg festékeket?... 

Az igazi pazarlás, ha megveszed és nem használod, mondta Marcus. Ezt mantrázva indultam el témát keresni, hogy mégis mi a manót lehetne festeni, mert arcokat nem fogok, mert mégis hogy kezd ahhoz hozzá az ember?... Így lettek épületek, kis utcák rejtett zugai, véletlenszerű formák és alakok... A végére még az arcokhoz is hozzá mertem nyúlni - de csak ceruzával, nehogy elrontsak valamit. :)

A márciusi jobb-rosszabbak itt megtalálhatók, a többieket pedig feltöltöm facebookra, mint mindig.

Előző hónapok:

Január
Február

Ha tetszenek, illetve érdekel, hogy hol tartok az utamon, itt találtok mostanában:
Instagram
Patreon
Facebook













2020. szeptember 21.

project 366 | február | 2020



Mint említettem egy hete, az első dolog, ami eszembe jutott arról, hogy vajon mit szeretnék rajzolni az a sok arc volt és... a növények. Na most. A növényábrázolás az ötszirmú virágocskákon kívül sosem volt az erősségem, és ha valaki esetleg valami nagyobb szabásúra gondolt, sajnos, ki kell, hogy ábrándítsam. Ötszirmú virágok. Ennyi. 

Ennél azért többet várok magamtól, ha már fejlődni akar az ember lánya... Ideje megtanulni növényeket firkálni, de honnan?... Mint mindenkinek, nekem is van egy legjobb barátom az interneten, és ő azt javasolta, hogy talán kezdhetném Youtube-on. Így is lett. Shayda Campbell csatornáját rohamoztam meg első körben, majd elkezdtem aggódni, hogy ha így tanulok valamit, akkor csak és kizárólag az ő stílusa fog látszódni a saját rajzaimon, így elkezdtem Pinteresten virágfotókat gyűjteni.

Van egy olyan érzésem, hogy ez a Pinterest dolog a következő havi posztokban is sokat elő fog jönni, mert valamiért nekem kifejezetten referencia FOTÓ kell. Rajz, illusztráció, nem jó. Ha már ott vagyunk, hogy az kell, akkor már nagyon nehéz arra gondolnom, hogy nem másolom az egészet cakkumpakk. (A másolás egyébként szerintem nem rossz dolog, ha tanulás ürügyén készül és nem úgy van prezentálva, hogy 'ni, ezt csináltam, vegyétek, vigyétek :) )

Itt van a szelekcióm a hónapról. Jobbak ÉS rosszabbak.

A többieket pedig feltöltöm facebookra, hogy ott szépen minden 366-os képem ékes- és éktelenkedhessen.

Előző hónapok:

Január

Ha tetszenek, illetve érdekel, hogy hol tartok az utamon, itt találtok mostanában:
Instagram
Patreon
Facebook











2020. szeptember 14.

project 366 | január | 2020

 
Azt hiszed, te halogatsz? Hát, ismerj meg engem, a halogatás koronázatlan királynőjét. :) 

Hogy kezd az ember lánya bele egy olyan dologba, amit évek óta halogat? Ha van még itt valaki, aki emlékszik, egész pontosan 2016 óta terveztem, hogy megtanulok rajzolni, vagy legalábbis a firkáimat új szintre emelni. Az egész digitális mókával kapcsolatos megszállottság és imádat, amibe azóta gyakorlatban is belekeveredtem pedig a fotózós korszakomban kezdődött, szóval lassan 10 éve. Az év végéig szeretném veletek megosztani, hogy miket rajzolgattam, viszont ahhoz hosszú-hosszú blogposztok kellenének és nagyon sok belőlük, hiszen idén nem is tudtam, hogy hogy kezdjek hozzá az írásnak. Ez a poszt is önmagában itt áll csak a képekkel már majdnem 2 hete.

Főleg azért is, mert a maximalizmusom nem is engedte, hogy bármiféle publikus helyen megosszam a firkálmányaimat - úgy érzem sokszor, hogy sokkal jobb, ha már valami csiszolt művet adok közszemlére, nem csak valamit, amin még sokat kell dolgoznom. Nem láthatjátok, hogy gyenge vagyok, vagy ilyesmi. 

Aztán történt, ami történt tavaly, és kellett a motiváció... Visszagondolva a legtöbb motivációm akkor volt, amikor minden nap fotóztam 365 napon keresztül. Van abban valami felemelő, hogy amikor visszanézel 2-3 hónappal ezelőttre, akkor úgy érzed, hogy haladsz valamerre. Más se kellett nekem. Haladni kellett. Épp ideje volt tehát egy újabb 365-nek. A dolgaim miatt nem nagyon jött szóba a fotózás, hacsak nem akartam volna 366 naplementével boldogítani magam, de az már 2016-ban sem tetszett. Így maradt a nagy halogatós dolog. A rajzolás. 

Na, de milyen médium? És mégis hogyan kezdjek neki? Mit szeretek rajzolni? Az utóbbi pár év gamer-léte mellett erre is rájöttem. A loading screen-ek és pajtásokra várások közben nevekkel és kifejezésekkel teleírkált  és telefirkált papírok árulkodása szerint a legjobban arcokat szeretnék rajzolni meg növényeket. Jó kezdőpontnak tűnt, így bele is kezdtem csendesen, csak úgy egy eldugott instagramon. Majd elkezdtem megosztogatni a személyes facebook oldalamon... Aztán az egész túlnőtt rajtam a sok bátorításnak köszönhetően.

Ez nem egy 'nézzétek milyen jól rajzolok' projekt. Ez egy utazás, ez tanulás. És én imádok tanulni.

Ennyi körítés talán elég is, sőt, több mint sok, így inkább beszéljünk januárról.

Január témája: Csak bele akarok kezdeni valamibe. Létrehoztam egy azóta óriássá növekedő Pinterest board-ot többnyire női alakokról, akiket le akartam rajzolni, hogy tudjam gyakorolni az arc formáját. Nem mondom, hogy ma sokkal jobban megy, mint január 1-jén, de legalább kevésbé vagyok aggódós azon, hogy nem úgy néz ki, mint amilyet az én belső katonás énem megkövetelne tőlem. Ezért is itt és most is megosztom azokat a rajzokat is, amiket kifejezetten nem a 'jézusom, ezt nem lehet posztolni' kategóriába soroltam. :)

A többieket pedig feltöltöm facebookra, és a jövőben minden héten beszélek egy kicsit a havi haladásomról, csak hogy még idén befejezzem blogposzt formájában is a sorozatot. :)

Ha tetszenek, illetve érdekel, hogy hol tartok az utamon, itt találtok mostanában:
Instagram
Patreon
Facebook




















2020. szeptember 7.

A semmiről, mindenről és a blog nevéről


Csak semmi van. Semmi mindenhol. Kívül. Belül. Körülöttem és belőlem születve. Csak semmi mindenhol, értelmetlen maszlag. A következőnek a változás évének kell lennie, ha nem az, én is semmi leszek. 

Ez az egy dolog lebegett a szemem előtt homályosan, ködösen, de mégis jól érthetően már olyan régőta, hogy azt is elfelejtettem, hogy mikor kezdődött. Gimnáziumban - amikor elkezdtem félni a kimeneteltől? Egyetemen - amikor nem tudtam már az albérletben maradni sem? Egyetem után - amikor rám zuhant, hogy nem tudok kezdeni magammal semmit, ha nem tudok sehova se menni? Ki tudja... 13, 12, 9 év... Nem számít. 

Azt tudom, hogy csak a rám nehezedő semmi van, a semmi, ami ki akarja oltani azt a kicsi, pislákoló fényt. A semmi, ami arra késztet, hogy gyűlöljem magam, ami hibáztat és földbe döngöl. A semmi, ami már annyira a részem, hogy attól is félek, hogy nem is léteznék nélküle sem. A semmi, ami örökké velem marad, és amitől úgy érzem, megfulladok. Egy kicsit meg is fulladtam talán már. Többször is.

Úgyhogy ennek aztán már tényleg a változás évének kellett lennie. Nem lett az. Már ha a semmit vesszük. A semmi csak van. 

Valami viszont változott. Én változtam. Ahogy a semmi ellen kapálózom. 

Rajzolok. Firkálgatok.

Minden. Egyes. Nap.

Ez a minden. Bár minden nap ugyanúgy van, minden nap próbálok kilátni a semmi mögül, csak a kis fény segít. A rajzolás feltüzeli a fényt. Épp annyira, hogy csak a következő napot látom, de ez épp annyival több, hogy legyen egy nappal több erőm, hogy kapálózzak a semmi ellen.

El sem tudjátok képzelni, milyen régóta tervezem ezt leírni. Talán január vége óta? ...

Meg szeretném osztani veletek a mindenemet. Meglehet, nem sok másnak, de nekem tényleg ez a minden mostanában. 

Ezért szeretném, ha a from panka with love velem változna, felvenné az új nevemet, a mindennel együtt. Ezért megváltoztattam a blog nevét - mostantól lysified néven találjátok meg. A név talán változik, a tartalom talán annyira nem, csak annyiban valószínűleg nem szeretném a mások által készített dolgok bemutatását a fő profilnak tekinteni, szeretném, ha főleg arról szólna, amit én készítek.

Remélem, velem tartotok továbbra is.


Itt találtok mostanában:

Instagram (minden nap feltöltök egy rajzot)

Patreon (tervezek minden hónapra valami cuki lootbox-ot nektek, természetesen ingyen)

Facebook (ezt természetesen tudjátok)






2018. november 24.

Lysitime | A fekete lyuk



A fekete lyukak az univerzum legerősebb dolgai, épp annyira erősek, hogy egész csillagokat képesek atomjaikra szakítani. Magjukban a gravitáció végtelenül nagy, még a fény sem tud versenyezni vele. Ijesztően hangzik, de addig nincs ok aggodalomra, amíg át nem lépsz azon a ponton, ahonnan már nincs visszaút - a fekete lyuk külső határa ez, az event horizon. Ehhez nem akarsz közel kerülni. Ha véletlenül mégse tudsz parancsolni a kíváncsiságodnak, a fekete lyuk felfal és megemészt.

Tudod milyen, ha túl közel sétálsz? Csak engedd, hadd menjek elég közel...

Lángra lobbant. Először csak a bensőm, majd az egész lényem egy világító tűzgolyóva olvad, minden porcikámat uralja a forróság, csiklandozva, melegen, mindent elsöprően. Hozzá tudnék szokni. Igen, többet, még többet, hadd lángoljak. Most látom csak, hogy itt vagy te is... Végig itt voltál, égetlek téged is hevesen. Nem tudok egy helyben maradni, mozdulni kell, futni kell, rohanni, táncolni, pörögni, égbe szökni kell, nem megállni, érezni kell most vadul, bolondosan, korlátok nélkül és legfőképpen szüntelenül. Igen, többet, még többet. Táncot járok, égek és égetek, magamat és mindent körülöttem, játszom a pattogó parázzsal, hangosan nevetek, a világ elhomályosul a forgásban, csak én vagyok és a tűz, a végtelen tűz. Többet, még többet, gyorsabban, hangosabban, vakítóan, szédítően izzva, többet, még többet, gyorsabban a fénylő zsongásban.

Csak egy pillanat műve, lépnék, kiszalad alólam a talaj.

Zuhanok. Fények eltűnnek, lángok elhalnak, fázom. Csak álom lett volna? Tisztán emlékszem, milyen volt amikor a tűz nyaldosott, emlékszem, talán én magam voltam a tűz? Igen. De nincs idő mostmár.

Fullasztó sötétség.

Semmibe veszek.  Nincs semmi csak az elképesztő nyomás, süket vagyok. Mintha egy ablakon át néznélek, ott vagy a sötétség túloldalán, beszélsz, talán hozzám, nem hallom. Ki akarom nyújtani a karom, el akarlak érni, de nem mozdul semmi. Túl erős a nyomás. Nincs erőm küzdeni, nem is érdemes. Csak nézlek, amíg lehetséges, de már a szemeim sem akarnak engedelmeskedni. Te vagy az utolsó érintés, amit érzek. Te vagy az utolsó dolog, amit látok. Te vagy az utolsó gondolat, mielőtt összeroppanok. Te vagy minden, mielőtt semmi vagyok. 


                                                                               ◊


Black holes are the most powerful things in the universe - strong enough to rip entire stars into atom-sized pieces. In their core, gravity reins supreme, infinitely great, even light can't escape it. It sounds scary, but worry not, there's no threat until you cross the point of no return - the outer border of a black hole, the event horizon. You don't want to get close to this. Failure to control your curiosity will get you eaten up.

Do you want to know it would happen? Just let me go close enough...

It set me on fire. First only my core then my entire being transforms into a bright ball of fire, every piece of my body is overruled by the heat. Tickling, warm, overwhelming. I could get used to this. Yes, more, even more, let me burn. You're here as well... You've been here all along, I'm burning you violently as well. I can't stay in one place, have to move, run, rush, have to dance, skip, spin, have to jump to the skies, not stop, have to feel now, wildly, unbound, unrestrained and most importantly, without a pause. Yes, more, even more. I'm dancing, burning myself and everything around me, I'm playing with sparkling embers, laughing loudly, the world is blurred behind me, all there is left is me with this infinite fire. More, even more, faster, louder, blinding, dizzying, dazzling, more, even more, faster in the glistening buzz.

It's just one single moment, one single step, the world collapses under me.

I'm falling. Lights go out, blazing dies, I'm cold. Was it a dream? I remember clearly, how it felt to be surrounded by the flames, maybe it was me, who was the fire? Yes. But there's no time anymore.

Suffocating darkness.

I'm lost in emptiness. There's nothing left but the incredible pressure, I'm deaf... All I can see is you on the other side of darkness, separated by an unpassable barrier. I can see your lips moving, I can't hear anything you say. I'm trying to reach for you, but I can't move anymore. Too much pressure. I have no strength to fight it, there's no reason to fight at all. I'll just watch you, as long as I can, but even my eyes are getting weaker by the moment. You are the last touch I'm feeling. You're the last thing I'm seeing. You are the last thought before I collapse. You are everything, before I'm nothing.


2018. február 23.

Showcase #1 | Íróasztal csodái Amazonról 'haul'

What can you do with a beautiful black notebook, white Sakura gelly rolls, some beautiful agate coasters and a couple of rose gold wire paper clips?

Világ életemben imádtam a csodás irodaszereket, írószereket, füzetkéket, textúrás lapokat és általában mindent, ami az íráshoz, alkotáshoz, jegyzeteléshez szükséges kellék. Már egészen általános iskolás korunktól kezdve volt egy amolyan hagyomány, amit Adrival, az akkori legjobb barátnőmmel tartottunk, hogy amikor kicsit több, mint 100-200 forintot kaptunk aznapra, meglátogattuk az iskolával szembeni ajándéküzletet, ahol lehetett kapni mindenféle színű zselés tollat, utántölthetős ceruzát, mintás radírokat... Általában csak 1 új tollra futotta így, de ez is épp elég volt ahhoz, hogy idővel a tolltartóink túlcsorduljanak szebbnél szebb (és csicsásabbnál csicsásabb) írószerekkel. 

Az évek során az írószerek kicsit háttérbe szorultak, nekem konkrétan a főiskolai évekig, amikor is megízleltem mi az igazi szabadság: eldönteni, hogy az ösztöndíjat, amiért 'keményen' megdolgoztam, füzetkékre, papírokra vagy épp egyéb irodaszerre költsem-e. (Nekem ez volt a heti 'főiskolai buli', ha úgy tetszik, és nem bánom) 

What can you do with a beautiful black notebook, white Sakura gelly rolls, some beautiful agate coasters and a couple of rose gold wire paper clips?

Most is hasonlóképp voltam. 

Amazoról vannak, és igen nehezemre esett dönteni, hogy milyen csodás kinézetű irodaszert vegyek belőle. Ez volt a második alkalom, egyébként, hogy Amazonról rendeltem, először egy éve volt ilyen, amikor beszereztem a Wreck this journal kollekciómat, a gyönyörű festékeimmel és neonszínű zselés tollaimmal. Akkoriban is akartam írni róla, hogy milyen élmény volt kibontani, kipróbálni és általában használni ezeket a holmikat, de úgy voltam vele, hogy nem is tudom végülis, hogyan kezdhetnék neki. Na, most tudtam. Azt hiszem. :) 

A csomagok 2/3-a még hiányzik ugyan, de szeretném megosztani veletek az eddigi gyönyörűségeket, amik közül ugyan 1 nem egészen tartozik az írószer kategóriába, de annak ellenére is egy új kedvenc. Főleg, hogy nagyon élveztem fotókat készíteni róluk! (Ez lehet, hogy valami varázsmondat volt, mert nem hiszitek el, de ahogy leírtam, kopogtak az ajtón az újabb adaggal!)

What can you do with a beautiful black notebook, white Sakura gelly rolls, some beautiful agate coasters and a couple of rose gold wire paper clips?

B L A C K by waruable

Hadd kezdjem azzal, hogy mióta Creativebug felhasználó vagyok, ki vagyok élezve a nem mindennapi dolgokra - például fekete füzetbe írni fehér tollal! Nem tudom még milyen sorsa lesz ennek a könyvecskének, mert nagyon nem akaródzik 'csak úgy' naplónak használni és ahogy megkaptam, egyértelmű volt, hogy kényes lapokról van szó. Minden érintés meglátszik rajta, vonalvezetőről, radírozásról, ceruzás előrajzolásokról szó se lehet itt, mert egyszerűen nem lehet eltávolítani. Szóval, most úgy néz ki, hogy lehet, hogy tényleg napló lesz belőle, esetleg art journal, mindenesetre örülnék neki, ha valamiképpen hozzá tudna járulni a további írós-rajzolós-lettering-es fejlődésemhez a különlegességével. Remélem, kiparancsol a komfortzónámból egy párszor!

What can you do with a beautiful black notebook, white Sakura gelly rolls, some beautiful agate coasters and a couple of rose gold wire paper clips?
What can you do with a beautiful black notebook, white Sakura gelly rolls, some beautiful agate coasters and a couple of rose gold wire paper clips?

White Gelly Roll by Sakura

Nos, nem volt zsákbamacska számomra, mert már a tavalyi neonszínű zseléstollak is Sakurák voltak, viszont azok nagyon vastagok ahhoz, amire szeretném használni őket - lettering-hez! Ezek az újak viszont olyan lágyak és vékonyak, hogy hirtelen kedvet is kaptam ahhoz, hogy kipróbáljam őket, ezt láthatjátok a fekete könyvben, és fentebb a bálnás képen is. :) Vízfestéken is jól szuperál, ami fantasztikus hír.

What can you do with a beautiful black notebook, white Sakura gelly rolls, some beautiful agate coasters and a couple of rose gold wire paper clips?

Rose Gold Clippers by Kikkerland

Hát ezek imádnivalóak! Nem titkolt szándékom volt, hogy azért szerezzem be őket, mert a fekete csipeszek, amiket általában használok borzalmasan mutatnak képeken, és nem kellett csalódnom - tényleg fantasztikusan néznek ki élőben is ezek a kis csipeszkék. :)

What can you do with a beautiful black notebook, white Sakura gelly rolls, some beautiful agate coasters and a couple of rose gold wire paper clips?
What can you do with a beautiful black notebook, white Sakura gelly rolls, some beautiful agate coasters and a couple of rose gold wire paper clips?

Agate Coasters by JIC Gem

El is érkeztünk a nem-éppen-irodaszer kategóriához, benne az egyetlen szereplővel: az achát poháralátétekkel. Mostanában nagyon odavagyok az ásványokért valamiért, imádom nézegetni őket, úgyhogy egyértelmű volt, hogy szeretnék valami különlegeset a lakásba is, amit dekorációnak is lehet használni. Hogy őszinte legyek, nem úgy néznek ki, mint ahogy a képen mutatták őket, amikor rendeltem, de az értékeléseket olvasva, nagy mázlink volt, hogy olyat kaptunk, ami egyenletesen van vágva, és egyáltalán szép színe van (bizony, nem olvasgattam el az értékeléseket előre, mert az Amazon főoldalán, mint 'kiváló termék' szerepelt, én meg ebben bíztam). Nekem tetszenek annak ellenére is, hogy sokkal sötétebbek, mint amit elképzeltem és alig várom, hogy még több képen szerepelhessenek. :)

...

Most pedig ráteszem a mancsom a második dobozomra!
Legyen szép napotok. :)



2018. február 19.

7+1 nyugis app a lassításhoz és produktív élethez


Az utóbbi pár hét (többnyire belső) kaotikussága után éppen jókor jött a változás. Mint mindig. Mégpedig olyan helyről és olyan módon, amiről nem feltétlenül gondolnám, hogy építő jellegű lehet számomra, aki kifejezetten 'függőségre hajlamos' - már ami az új dolgokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó képességek elsajátítását illeti. Csupán egy pár napja váltam én is az elsöprő tömeg részévé azzal, hogy immáron nekem is van okostelefonom, de már most úgy érzem, hogy kezdi megváltoztatni az életem, mintha már most próbálna belerántani egy helyesebb mederbe. 

Azon felül, hogy igencsak megörültem, hogy végre talán többször is fogok posztolni Instagramra, mint negyedévente egyszer (amikor öcsém okosmütyürjei közelében tartózkodom), nem kellett sok Google Play szörfözés ahhoz, hogy felállítsam magamban a reményeket és elvárásokat arról, hogy hogyan szeretném, ha hatással lenne az életemre. Sőt, ahhoz sem, hogy rögtön megállapítsam, hogy nekem letisztult alkalmazások kellenek! :) 

Bár jól elszórakoztunk egy kis ideig a Snapchat filtereken, már most van egy listám azokról az appokról, amik kis időn belül is hasznosnak bizonyultak, és hiába vagyok későn érkező típus okostelefon szempontból, hátha van ezen a listán valami, ami nektek is megtetszik, esetleg tippeket tudtok adni a még szélesebb körű alkalmazásukra. :) (illetve várom a ti javaslataitokat az új jövevénynek)

1. Bliss

Megállni és csodálni a kis dolgokat, látni a szépet, észrevenni a napi varázslatot - erről szól ez a kis alkalmazás. A napi 'jóság'-ról való beszámolón felül lehetőséget ad többek között a lehetne rosszabb is, a köszönetmondó, a három jó dolog, a probléma-átvarázsoló, sőt a lehető legjobb jövő listájának megírására is.
Örök optimistáknak, álmodozóknak és életet apró örömökkel feltöltőknek kötelező! 


Úgy tekintek rá, mint a saját kis vizuális naplómra - hasonlóan a Blisshez, itt is írni 'kell', viszont ezen felül minden kis mozzanatot képpel kísérhetsz. Minden 'box' egy mondattal kezdődik, amit az aznapi tapasztalatok szerint fejezhetsz be - minél többet fejezel be, annál színesebb naplód lesz. Szó szerint. Ugyanis minden box egy színátmenet részét képezi, minél többet töltesz ki, annál szélesebb színárnyalatot kapsz aznapra. :)


A 365-ök nagy hódolójaként nem is tudok mást mondani, mint hogy egyértelmű volt, hogy akartam ezt az alkalmazást. Minden nap megkérdezi a hangulatodat és annak fejében egy pixelt ad a képhez, ami az évet jelképezi. Nagyon kicsi app, de nagyon érdekes is egyben - vagy legalábbis az lesz, amikor végignézhetem, hogyan telt az év. 


Az ASMR világában (ami az én fordításomban 'csak' sima meditációt, vagy fehér zajt jelent) nem is csoda, hogy az appok választéka is bővelkedik zajkeltő, alvást segítő alkalmazásokkal. Én viszont válogatós vagyok, nekem olyan kell, ahol én választom meg, mit szeretnék hallgatni és a Relaxio pont erre jó. Csúszkákon lehet állítani a különböző zajforrásokat (az esőkopogástól kezdve, a kávézói zajon, ventillátoron, tűzropogáson, erdei madarak énekén keresztül egészen az autó zúgásáig) és intenzitásukat, mindenféle kombinációban. Imádom!

5. Tide

A Pomodoro-módszeren alapuló, produktivitást segító kicsi alkalmazás, ami nem tesz mást, mint 25 perces intervallumokra osztja az idődet - ami alatt a White Noise Generator-höz hasonlóan fehér zajt játszik le, ezzel segítve a koncentrációt. A Pomodoro-módszerről egyébként annak idején Dóri írt a blogján, rendkívül jól, ezért nem is pazarlom tovább a szót rá, szerintem olvassatok bele az ő ismertetőjébe. :)

6. Forest

Szólva a produktivitásról, éppen most is fut ez a kis alkalmazás - épp egy kis bokrot ültetek, amint ezeket a sorokat írom, mégpedig azzal, hogy nem nézek a telefonomra. Hihetetlenül helyes gondolat, hogy erdőket ültetsz azzal, hogy arra figyelsz, amit csinálnod kell aznap (és nem a facebook falat görgeted lefelé azon elmélkedve, hogy vajon az ismerőseid is ezt csinálják-e éppen). 


Egy kissé személyesebb és talán egy árnyalattal komolyabb ötlet, megannyi szakember közreműködésével létrehozott alkalmazás, ami a szellemi egészséget hivatott fentartani és helyrehozni. Ugyan a teljes verzióba nem fektettem be, úgy tűnik, az ingyenes része is bőven kiemelkedő tartalmakat biztosít az önfejlesztéshez, úgy mint külöböző meditációs gyakorlatok (amiket a telefonod vezényel, gyakorlatilag, tehát nem hagy 'magadra'), célállítás és reflektálás.


+1 Orbit

Ha nem teszek ebbe a listába egy játékot, nem is én vagyok - és ebben az esetben még köze is van a fentiekhez, ezért gondoltam, hogy talán még illő is. :) Az Orbit nem más, mint egy bolygógyár, egy kis laboratórium, ahol az űrbéli gravitációval kísérletezhetsz kedvedre. Úgy találtam, hogy a bolygók bámulása, ahogy kényelmesen köröznek a fekete lyukuk körül talán a legközelebbi érzés ahhoz, ahogy éreztem magam annak idején irányított meditáció (mindfullness tréning volt) közben. Egyszerű, nagyszerű, letöltendő. :)