Reggel azzal jelentkeztem be facebookra, hogy szeretnék egy kicsit lelkibb dolgot írni, ha lesz hozzá erőm. Így, most lehull a lepel, hogy miben is sántikálok.:)
Sokat gondolkodom mostanában azon, hogy hogyan élem meg az életem, mindazokon a dolgokon, amiknek az összegzését úgy hívom, hogy az életem, és elkezdtem magamban elemezni az érzelmek hatását a művészetre, illetve fordítva. Rögtön az elején le szeretném szögezni: ez a bejegyzés abszolút saját tapasztalatokon alapul, (sajnos) nincs pszichológiai végzettségem sem. :) Nagyon szerettem volna, ha ennek TÉNYLEG utána is tudok járni, de a
nyomtatott szakirodalom, úgy tűnik, nem jelent gyógyírt a bánatomra, nem
találtam semmit, ami ehhez a témához vágna, így csak a saját érzéseimre
tudok hagyatkozni.
Egyszer, valahol, azt hallottam, hogy a boldogságból nem lesz művészet. Nem értek teljesen egyet ezzel a kijelentéssel, de azt muszáj megjegyeznem, hogy az én esetemben, a fotográfia szemszögéből teljes mértékben ez áll fenn. Minél rosszabb kedvem van, minél stresszesebb vagyok valami miatt (ami nem köthető művészethez), annál jobban tetszik az, amit alkotok. Lehet, hogy azért, mert meg kell győződnöm róla, hogy továbbra is én irányítom a fényképezőgépem és továbbra is én alkothatom meg a saját világomat, ezért érzem úgy, hogy jobban tetszik.
Álmodom, és miközben ezt teszem, aközben csodás képek jelennek meg a fejemben. A képek, amiket előbb-utóbb megpróbálok másoknak is megmutatni, természetesen a fotózás által. Az az érdekes összefüggés, hogy minél szomorúbb vagyok, annál szebb képek jelennek meg a fejemben teljesen letaglóz, és, ami azt illeti, általában a megvalósításnál is jobban teljesítek, amikor nem csattanok ki a boldogságtól.
Lehet ezt 'megnemértettművész'-szindrómának nevezni, szerintem egyszerűen csak arról van szó, hogy a művészet és a szomorúság tényleg jó pajtások az én esetemben. Most megint egy olyan időszakban vagyok, amikor rengeteg negatív hatás ér, már látom is az eredményét, a fejem tele van képekkel, így, nem olyan sokára ide is feltöltögetem őket. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése