Én, mint fotós még mindig nagyon visszafogom magam, amikor az utcai fotózásról, a street photoról van szó. Nem merek emberek arcába fényképezőgépet dugni még úgy sem, hogy tudom, hogy a városokban az emberek kicsit kisebb intimszférával rendelkeznek, mint én, a falusi lány. Megint az esőre hangolódtam ezen a délutánon - hiszen, hogy rohan az idő - már október van. Christophe Jacrot munkáin akadt meg a szemem: a városban siető esernyős emberek nem kicsit absztrakt, néha már szürreális képei egyszerre keltenek filmszerű hatást és mégis van bennük valami, amitől a hideg futkos a hátamon.
Pont ezért érdemelnek meg néhány percnyi - illetve állandóan megismétlődő - elmerülést a képei. Pont ezért ajánlom nektek őket.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg a a barátaiddal is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése