Mint a turizmus iránt általánosságban érdeklődő egyén meg kell, hogy állapítsam, hogy a mai világban a társadalmi klisék megkívánják az esetek többségében, hogy az ember lánya olyan helyre menjen nyaralni, ahol minimum tó, de inkább tenger van. :) Azt is elmondhatjuk, szerintem, hogy legalábbis az én környezetemben, kevés olyan ember van, aki nem rajong a nyári hőségért, a kánikuláért és a napozásért.
Nos, én épp olyan vagyok, aki inkább őszies típus. Hegyek, fák, erdők, ha lehet 25 fok alatt. Ez a tökéletes üdülés helyszíne. Idén szerencsére egy olyan helyen tölthettünk el pár napot a családdal, ami ezeknek a kritériumoknak majdnem megfelelt (a 38 fokos meleg helyett így is 32 fok volt), a Mátrában.
Általában minden évben elmegyünk egy hétvégére nyaralni egy kicsit, de -ha jól emlékszem- ez volt az első alkalom, hogy teljes mértékben hegyvidéki nyaralásban volt részünk. Különleges család lévén (öcsém tolószékes), nem tudunk 'akárhova' menni nyaralni, csakis olyan helyre, ami teljes mértékben akadálymentes és megoldott a mozgáskorlátozottak minden szintű ellátása.
A Lifestyle Hotel Mátra volt a helyszín, ami után azóta vágyakoztam, mióta megláttam az IBUSZ katalógusban - gyönyörű helyszín, gyönyörű hotel!
Először teljesen másképp képzeltem el. Nem is tudom pontosan, hogy milyennek, de amikor megláttam, megdöbbentem azon, ahogy kinéz. Amikor beléptünk a recepción egy kedves hölgy fogadott és a londíner se perc alatt el is kapkodta tőlünk a csomagokat. Nem tudok elmenni amellett, hogy megállapítsam nektek is: már az előtérben látszódott a természetközelisége a hotelnek. A recepciós pulttal szemben fatörzsek díszítették a falat, a színvilága miatt pedig erdőben éreztem magam (azon túl is, hogy valódi erdőben voltunk :) ). A szobában a tavasz színei fogadtak, mint később a tájékoztatóból megtudtuk, minden szinten más-más évszaknak megfelelő színvilág uralkodott. Az étterem 3 oldalán üveges volt, amiről sajnos fotóm nincs, de... Nos, úgy képzeljétek el, hogy az égig érő fából álló erdőnek, ami a szállodától pár méterre helyezkedett el se a tetejét, se az alját nem láttuk, csak leveleket és törzseket, a rajtuk átszűrődő fénnyel együtt. Amit még mindenképp megemlítenék: imádtam a jegeskávéjukat! Egyszer se sikerült képet csinálni róla, olyan gyorsan elfogyasztottam. Mint a cukorkára éhező kisgyerek. :)
Nem igazán szeretném szaporítani a szót, hiszen a képek is magukért beszélnek - ha lehetőségetek adódik rá, menjetek el egyszer megnézni 2-3 napra! Érdemes. (és van egy olyan érzésem, hogy a színes levelekkel ősszel még lélegzet elállítóbb :) )
A hotel honlapjáért erre tessék, facebookon lájkolni itt lehet.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg a barátaiddal is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése