Mixtape #7 | The last grasp of summer

Az augusztus végi-szeptember eleji időszak nekem mindig egy kicsit szomorú volt. Nem tudom, hogy amiatt-e, hogy vissza kellett szokni a normál kerékvágásba, a nappalok kezdenek rövidülni és a kerti mulatságoknak is vége, de annak ellenére, hogy nem kifejezetten szeretem a nyarat, az elmúlása is rosszul érint. Ezért is állítottam össze ezt a kis listát erre az időszakra. Mire számíts, mikor belehallgatsz? Vidámabb, lelket melengető dallamokra, egy kis chillstepre, ami átvált az ősz kedves zenéjére. Íme a tracklist:

◊

The end of august and the beginning of the new season always have brought a bit of sadness to my heart. I don’t know, if the reason of that is that september means that everything will go back to normal, days become shorter and the time of garden activities are over. Even though I don’t like summer that much, I still feel a bit let down that it’s over. So this is why I decided to make this tracklist of songs that warm the soul and give a helping hand in this season to catch the changing at it’s best in this season. What you should expect is uplifting melodies mixed with a little bit of chillstep and a transition into the heartwarming sounds of fall. Here’s the tracklist:

Tracklist | youtube

1. Andreas B. - I Need Your Love

2. Planet of Sound – We are together

3. Sun Brother -- Unsewn

4. KISNOU & Michael FK – Travelers ot the dusk

5. Sizzlebird – Wonderland

6. Petit Biscuit – You

7. Spheria – Otjánbird Pt. III.

8. Oskar Schuster - Fjarlægur

Getting lost | 5 hely Stockholmban, ahova szívesen elmennék

Egyszer régen, évekkel ezelőtt, amikor még a turizmus diplomámat készültem befejezni, szöget ütött a fejemben a gondolat, hogy igazán készíthetnék egy rovatot a blogomra, amiben éppen akár olyan helyeket is gyűjthetnék, ahova érdemes lenne elmenni.

Kétszer voltam eddig Svédországban, mindkét alkalommal két hetet töltöttem el a családunk másik felénél. Nem nagyon mentünk el sehova körülnézni, pedig Stockholm mintegy 40 percnyi autókázásra volt tőlünk – nos, kifogások miatt, tudjátok. Elsőalkalommal a látvány ragadott meg, a természetközeliség, és maguk az emberek, második utazásunkkor pedig jobban belemélyedtünk a svéd felfogásba, valamint, hogy mégis miben különbözik Svédország Magyarországtól.

Feltett szándékom, hogy egyszer, remélhetőleg a nem túl távoli jövőben megismerjem a svéd fővárost is, és mi is lenne jobb motiváció, mint egy lista azokról a helyekről, amiket érdemes lenne megnézni. 

◊

A long long time ago, when I was doing my bachelor’s degree in tourism, I had an idea of making a blog series about tourism related things, like places to visit. 

I’ve been to Sweden twice already, both times, I spent 2 weeks there with the other half of the family, in the neighbourhood of Stockholm. We didn’t really go and look around the place – you know, because reasons. First time I was all about the beautiful Swedish views, second time I jumped into the Swedish culture even more, how they think, how they see things, what the differences are compared to Hungary…

I am determined to visit the capital at some point (hopefully in the near future), what would be a better motivation, than a list of attractions that are worth to drop by?

Fontspiration #2 - Schoolwork

 

Ti találkoztatok már azzal a problémával, hogy jó jó, megírtad a beadandót, elkészítetted az előadást, teljes szabadságot kaptál formailag, már csak betűtípust kell választani, de... Hogyan is lehetne betűtípust választani, amikor annyi mindennek kell megfelelnie!

Csak hogy a három legfontosabbat említsem:

·        Alap betűkészletnek kell lennie, úgyhogy az iskolai/egyetemi/nyomtatóirodai/könyvtári gépen is szerepel és nem helyettesíti be valamilyen más betűtípussal (ami egyébként sok esetben még az oldaltöréseket is felbontja)

·        A magyar nyelvben használt magánhangzók is benne legyenek, nem néz ki túl esztétikusan, amikor az ’ű’-k helyén egy másik betűtípus kisebb vagy nagyobb verziója szerepel, vagy rosszabb esetben csak egy négyzet.

·        Komoly látszatot kell keltenie – bár (egyetemi tapasztalataimból kiindulva) nem sokan érzik úgy, hogy egy dolgozatnak, főleg előadásnak esztétikusnak kell lennie, sajnos a helyzet legtöbbször az, hogy ha nem tűnik rendezettnek és olyannak, amire szívesen néz rá a hallgatóség/olvasó, máris egy kicsit negatívan ítélik meg a munkádat.

Ezeken túlmenően pedig még tetszetőset is szeretnél, mert a Comic Sans.... brr. Úgyhogy átnéztem az alap betűtípusokat kutakodva a tökéletes iskolai stílus után, és ezeket találtam.

◊

Have you ever found yourself in the situation, that good, good, you wrote your essay, made the presentation, you got full freedom on how to format it, you just have to choose a font type, but... How could you possibly choose something when it has to pass all kinds of expectations?

Just to mention the three most important things:

·        It has to be a basic font, so school/university/work/printshop/library PC can read it as well and it doesn’t replace it with something else (which is possibly bigger/smaller, so all the page breaks are gone)

·        It’s a special hungarian thing, that we need the special characters included as well, such as ’ű’, unless we want those letters to be replaced with a different font that is bigger/smaller or in a worse case, replaced by a square!

·        It has to look like a serious font type – even though (judging from my university experiences) not many feel that a good looking presentation/essay is a must have, sadly the case is that the viewer will most definitely prejudge your work based on its look, since this is the first thing they see.

Not to mention the fact, that you can’t just use Comic Sans...brr. So I looked through the font library and found quite many good-looking alternative fonts that you can use.

 

Wednesday DIY roundup #12

 

A szeptemberi készülődés jegyében nézelődtem ezen a héten, hiszen a csillagászati ősz beköszöntéig már csak egy hetünk maradt, amikor még megfoghatjuk a nyár illanó üde hangulatát. Furcsán érzem magam, amikor minden blog iskolai dolgokról szól mostanában, amit olvasok, de én nem nagyon érzem, hogy erről szólna az életem, úgyhogy próbálok egyensúlyt teremteni aközött, hogy nekem mit jelent az ősz eljövetele, és mások hogy éreznek. Nekem mindenképpen a legszebb időszak következik, erről már többrendbelileg írtam is. Ma úgy gondoltam, hogy a hónap témájának megfelelően lenne érdemes prezentálni a legjobb csináld magad ötleket, amiket felfedeztem a héten. Tehát egyrészről a csillagászati nyár búcsúja és az iskolát kezdők év eleji készülődéséhez láttok fentebb (és olvastok lentebb) inspirációkat.

◊

This week I jumped into looking for creative DIY ideas in the theme of getting ready for the true fall, capturing the last bits of summer lightness, since we only have a week left until september equinox, the day when astrological fall will truly begin. I am feeling a bit odd, when writing about a controversial time, like fall, when all the blogs I read are about school preparations, and I don’t really feel that my life would be about this kind of preparation. I feel that autumn is the season when I truly can be myself, and the preparation I do every year is the inner journey, that I wrote about before as well (I might will translate it into english as well for the future). Today I thought I would try to show ideas that are a bit of both – to catch the last moments of summer and get organized for fall.

Techdress | Letölthető őzikés háttérkép

Nem csináltam rendszert a letölthető hátterekből, annak ellenére, hogy azt hiszem, az áprilisinak egyszerűen felfoghatatlan sikere volt (még úgy is, hogy most, fél évvel később már egyáltalán nem tetszik, amit akkor gyártottam). Most valami teljesen mással készültem, legalább ugyanannyira izgulok amiatt, hogy tetszik-e…

Azt gondolom, kevés dolog aranyosabb, mint egy szundító őzike, így megpróbáltam ezt megvalósítani. Fogadjátok szeretettel.

Letölteni erről a linkről tudjátok (a link a skydrive-omra vezet), 6 különböző PC és 1 mobilméretben.

◊

I didn’t make wallpapers for each month as I wanted in april, even after the surprisingly huge success of the april background (obviously me, after half a year I don’t find that creation nice at all). Now I brought something different, and I’m just as excited as I was back then if you guys will like it or not…

I think there’s not many things that are cuter than a sleeping deer in coziness, so I tried to feature it on this wallpaper. I really hope you will like it!

You can download it from here (this link will open my skydrive), in 6 different PC screen and 1 mobile screen sizes.

Lysitime | Pankának lenni

Emlékszem, novemberi nap volt, amikor rácsodálkoztam,  hogy milyen fantasztikus inspiráló emberek vezetnek blogokat. Addig a napig azt hittem, hogy a blog szó jelentése nem más, mint (szó szerint) ’híresség után sóvárgó tinédzser képzelgései online felületen való közlése’. Amilyen viccesnek hangzik most, annyira igaz volt. Habár a fotózásban már benne voltam egy ideje, nem nagyon jött velem szembe online magazin, sőt, még olyan oldal sem, ahol felnőtt emberek osztották meg gondolataikat az interneten (közösségi médiát leszámítva, természetesen). Azon a novemberi napon viszont, valahogyan elérkeztem az online világ egy olyan, eddig számomra rejtett zugába, ami végül megváltoztatta az életemet és belőlem is lelkes amatőr írót/bloggert változtatott.

Terveztem, írtam, fényképeztem, terveztem, készítettem, fényképeztem, írtam, posztoltam, posztoltam. Úgy éreztem, hogy azon az óriási zöld mezőn, amit internetnek hívunk, ahol már számtalan virág jelent meg a magokból, amit mások ültettek, végre nekem is van egy kis részem! Az én kis kertem!

Aztán jött egy időszak, amikor nem éreztem, hogy tudnék valaha is írni megint, de végül újra beleugrottam a blogolásba, ezt ismételgetve egymás után. Majd volt egy olyan idő, amikor egyáltalán nem foglalkoztam se a bloggal se a fotózással... azt hiszem, ez volt az idő, amikor vastag hóréteg telepedett a kertemre. Hosszú és kemény tél volt, és mint minden hosszú és kemény tél után, a tavasz olyan jól esett, mint a lélegzetvétel. 

A blog hemzseg a bejegyzésektől, amiben bocsánatért esedezem, hogy nem írtam, pedig csak azt kellett volna látnom, hogy nekem a nyár nem tart örökké és mint a hangya, La Fontaine meséjében, még jobban és többet kell terveznem előre, ha azt szeretném, hogy a telek enyhébbeknek érződjenek.

Úgyhogy ma leülök, és írok. Bizony, ma lesz a napja, hogy a rengeteg gondolatot és ötletet, ami a fejemben kavarog, végre szavakba öntöm, szabadjára engedem, oda, ahol majd vidáman meredeznek, mint a réti virágok.

◊

I remember that day in november, when I realized, that there are fantastic inspirational people writing blogs. Until that day, I honestly believed (out of my experiences) that blogging means ’teenager’s daydreams about being a celebrity couple, shared online’. It was as true as hilarious it sounds today: even though I took photos actively already, I never really came across an online magazine where adults shared their thoughts on the internet (if you don’t count social media, of course). On that day in november, somehow I arrived to this place existing in the online world, that eventually made me want to try writing/blogging.

I planned, I wrote, I took photos, I planned more, I crafted, I took more photos, I wrote, I posted, I posted, I posted... I felt like I had a little section of the huge field that we call the internet, filled with flowers that grew from seeds planted by others. I had my own tiny garden!

Then a time came, when I didn’t feel I was gonna write again, but after my struggles, I came back to blogging, rince and repeat. There came a different time, when I fully neglected my blog and my photography... I think we can call this the time of winter, when a thick blanket of snow fell on my flowers. It was a long cold winter, and as always, at the end of a long cold winters, spring came with a relief of the first breath after a long time.

The blog is full of the posts in which I am trying to apologize for not writing, even though I just realized that all I should’ve done is do some extra planning, like the ant in La Fontaine’s novel, so winters wouldn’t feel as much of a stress.

So today, I will write. I will sit here and write down all the thoughts coming to my mind, then I will release them, let them be free, so they can go and bloom in my tiny garden.