Mióta megírtam a világító üveges cikkemet pár hónapja, sok minden megváltozott a blog körül. Úgy látszik, nem csak magában tud híres lenni a kép, de szöveggel együtt is, ami nekem rendkívül nagy megdöbbenéssel és sóhajtozással jár. Azóta, valahogy úgy érzem magam, mint valami 'világító festék sámánnő', mert hihetetlen sok kedves kommentet, kérdést kapok, aminek a mai napig rettentően örülök. :)
Nem olyan rég beszélgettem egy ismerősömmel arról, hogy szeretné befesteni a biciklijét világítósra, latolgattuk, hogy mivel kellene, aztán utána nem is nagyon esett róla szó. Két napja viszont felkeresett, hogy szeretné, ha lefényképezném neki amit alkotott. Tegnap meg is jelent a gyönyörű zöld bicójával és le is fotóztuk.
Kicsit másképp csinálta, és kicsit macerásabban, mint én az üvegeket: szétszedte a bicót, lefestette zománc alapozófestékkel, majd a világítóval, végül lakkréteg.
A végeredmény pedig magáért beszél. :)
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg barátaiddal is!
Nagyon tetszik ez is:)
VálaszTörlés