2012. november 27.

Ha csokira vágysz...


Elismerem, a háztartási keksz nem a legvonzóbb rágnivaló, ha nincs a lakásban se csoki, se semmi (mellesleg múltkor hallottam, hogy a csokit azért kívánjuk, mert magnézium van benne - nem tudom, mennyi a valóságalapja, de legalább rá lehet fogni, hogy egyrészt ezért kell :) )... de ha nincs jobb, azért ezt is fel lehet turbózni csokimártogatóval. Rettentő nagy találmány, ha főzésről van szó - igaz, eredetileg a szakmám részének kéne lennie - a kreativitásom még nem nagyon fejlődött ki, viszont borzalmasan büszke voltam magamra, hogy rájöttem, hogy lehet finom édességet gyártani olcsón, anélkül, hogy nagy tudomány kéne hozzá.

Nem szoktam nagyon sütni, de egy dologhoz nagyon értek: megszilárdulós csokimázt készíteni. Úgyhogy gondoltam ötvözöm ezt a tudományomat az itthon talált háztartási keksszel.... Finom volt, mindenkinek ízlett itthon, bár tény, hogy majdnem finomabb volt még folyósan mint megszilárdulva. :)

Ím, hogy mi kell bele (pont egy ilyen kistányérnyihoz):
- 7 ek porcukor
- 3 ek holland kakaópor
- 4 ek víz
- kb 25 g margarin

A cukrot, kakaóport és a vizet elkevered és felteszed főni. Ha már folyékony állagú, és csokimáz ízű, vedd le a lapról és tedd bele a margarint, várd meg amíg felolvad, és mehet is a kistányérba, ahonnan már mehet is a mártogatás. (ananásszal, almával, körtével is nagyon finom! - több gyümölcs nem volt itthon)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése