Me heart Art | Michelle Morin

Lassan krónikus szintű rajongásom a vízfesték és a pasztell színek iránt újabb állomásához érkezett, mégpedig Michelle Morin flórát és faunát elképesztő módon megjelenítő festményei képében. Michelle Maine-ben él és alkot, több évet töltött el a természet közelében dolgozva, így került szoros kapcsolatba művészete tárgyával. Festményeiben a természet sokszínűségét, csodáját próbálja átadni a változatos textúrák és bonyolult vonalvezetések alkalmazásával.

Én teljesen átérzem. :)

Egyébként a képei rendelhetők Etsy-ről.

Ajtódísz a hátralevő hideg napokra

Talán azért is nem szeretjük annyira a januárt és a februárt, mert ilyenkor a tél már csak a zord külsejét mutatja. Hideg, fagy, szürkeség... Míg karácsony előtt álmodozunk a hóesésről, és csillogó jégcsapokról, ebben az időszakban már többeknek csak bosszúságot okoz. Lekerülnek a karácsonyi díszek, nincs már izzósor, varázslatos fények... ezért is gondoltam, hogy biztos örülnétek egy effajta ajtódísznek, amit a christina's adventures-ön találtam: alacsony költségvetésből elkészíthető, télies, és talán visszahozza egy kicsit a melegséget, ami a december elmúltával fogyni kezdett. Elöljáróban annyit, hogy mivel papír is van benne, kültérre akkor ajánlom, ha van valamiféle védett előtető a bejárati ajtó felett, ami megvédi az elázástól. Ha nincs, az sem baj, szerintem beltérben is megállja a helyét. :)

Hozzávalók:

• kartonpapír
• tobozok
• kávészűrő papír vagy muffinpapír
• erős ragasztó vagy ragasztópisztoly

Elkészítés:

1. Vágj ki egy koszorú alapot a kartonpapírból. Nem kell tökéletes körnek lennie, sőt, a közelgő Valentin-nap alkalmából akár szív formára is vághatod.
2. Vond be a kartonpapírt a kávészűrő papírral, hogy ne kandikáljon ki sehol a barna alap.
3. Ragaszd fel a tobozokat a belső peremre.
4. A kávészűrő papírokat hajtsd háromszor félbe, és a vékony oldalán kis 'lábat' képezve ragaszt az alapra.
5. Te döntöd el milyen sűrű lesz, minél sűrűbb, annál habos-babosabb és (szerintem) szebb. :)

 

via christina's adventures

Gyertyák ágakon

 

Már olyan régen volt fából készült dekoráció, hogy lassan elszégyellem magam. :) A Ps. I made this blogon találtam ezt a kis segítséget, hogy hogyan lesz egyszerű ágakból design-tárgy. A következőkben egy olyan leírást láthattok, amivel az őszi asztalt még inkább feldobhatjátok. Persze, a szezonalitása miatt talán a rózsaszín helyett narancssárga fonalat javaslok használni hozzá. :))

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg a barátaiddal is!

via Ps. I made this

A háromszög

Szeretek álomfogókat csinálni. Ez épp egy háromszög alakú, rajta a préselt leveleimmel, most épp az ablakomat díszíti. Aki még nem volt a szobámban, el se tudja képzelni, hogy mi minden lóg a falakon, a csilláron és az ablakban. Imádom az efféle dolgokat, nagyon mágikusnak tartom őket. :) Erősen gondolkodom még pár példány háromszög létrehozásán, hogy ne legyen olyan árva szegény.

Ráadásul így aztán tényleg ősz van a szobámban is. :)

Pankafotó: Dying

Általában nem szoktam dokumentarista képeket csinálni, már csak azért sem, mert úgy érzem, az ilyenhez nem igazán értek. Most azonban a növekvő feszültség miatt úgy éreztem, hogy valamit kezdenem kell magammal. Kimentem a szabadba, körbenéztem. Levelek. Hullanak. Öregszenek. Meghalnak?

Nem. Csak változnak. Mégis mindig azt mondjuk, hogy elmúlnak. Mintha sose jönnének vissza.

Ennek a sorozatnak a célja a változás bemutatása volt, hogy egy-egy fa-illetve cserjefaj hogy éli meg az őszi változást, mi történik a levelekkel, hogyan történik a változás. Nos, így.

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg a barátaiddal is!

Glamour gesztenyék

 

Pár napja már előtérbe helyeztem az ismerőseimnek, hogy épp ha nem elmerülök a nagy munkában, gesztenyékkel foglalkozom. Nos, örömmel jelentem, hogy a gesztenyék egy része most már vidáman ücsörög a fatálban az étkező asztalon, pont ilyen csillogós formában, és akárhányszor meglátom őket, mindig elfog az az ingerencia, hogy megfogdossam őket, olyan gyönyörűségesek. :) Külön turorial-t nem gyártottam hozzá (illetve de, csak a képek közül egyet ítéltem megoszthatónak, amin a hozzávalókat látjátok), úgyhogy most meg kell elégednetek, sajnos, azzal, hogy leírom, mi történt itt. :) (annyira egyszerű, hogy nem is értem, mit ragozom ennyit :D )

Így készülnek a glamour gesztenyék:

1. Gyűjtsd össze az első képen látható hozzávalókat: újságpapírt, ragasztót, csillámport és egy rossz ecsetet.

2. Végy tetszőleges mennyiségű gesztenyét, amit az erdőben/parkban/utcán szedtél.

3. Tisztítsd le a gesztenyéket, majd vékonyan (!) kend be minél erősebb ragasztóval a fehér részüket.

4. Szórj rá gyorsan csillámport, aranyat és/vagy ezüstöt, vagy igazándiból bármilyet, ami tetszik.

5. Várd meg amíg teljesen megszáradnak a gesztenyék.

6. Ha megszáradtak, kint a szabadban (vagy az ablakból) fújd le róluk a fölösleges csillámport. Mivel a csillámpor igen ragaszkodós típus, a rossz ecsettel tisztogasd le azokat a részeket, amikről nem jött le a fújással.

7. A kész műről küldj képet nekem a from.panka@live.com-ra! :)))

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg a barátaiddal is!

Pankafotó: Az őszt szeretni kell

Aki tavaly látta a 365-ös képeimet, nyilvánvalóan és egyértelműen tudja, hogy mániákusan imádom az őszt, minden formájában, minden percet, amit ilyenkor kint tölthetek szabadon, élvezek. Úgyhogy idén se múlhat el ez az évszak anélkül, hogy minimum 1000 képet készítsek róla, hogy elraktározhassam ínségesebb időkre. Az első adag fotóról (nem tudom lesz-e egyáltalán második) ezúton adok híradást. Mindössze egy röpke órám volt kiszabadulni a földi pokol egy fajtájából, hogy nyakamba vegyem a falut, így a legtöbb csak levelekről szóló kép, de minden egyes elsárgult levél egy csoda - egyszerűen csodálatosak! Felfedeztem, hogy a kedvenc fám, amelyiknek leveleiben rendszeresen meghempergőzök, dolgokat pakolok bele, ugrálok benne, vagy minimum megpróbálom elraktározni a leveleit, elkezdte sárgítani a leveleit. Remélem, még megmarad ilyen szép állapotába pár napig, csak a szünetig bírja ki! :) A felső képen a saját bicómat láthatjátok, egy vén-vén Csepelt, de én imádom. :) Az üléshuzatot például sajátkezűleg készítettem hozzá.

Addig meg, remélem, ti is örömötöket lelitek az évszakban, valamint egy kicsit a képekben is. :))

Egy kis plusz: ha tudni szeretnétek, milyen is 'pankának lenni', akkor hallgassátok meg ezt a zenét. Csukott szemmel, hangosan (lehetőleg fejhallgatóval :) ). Próbáljátok kihallani belőle a csodákat, amiket más nem hall. :) (vagy csak kapcsoljátok be a képek mellé)

(Pamacska és a sok-sok őszi napfény)

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg a barátaiddal is!

Álomfogók a fülemben

A tollakkal, mint a befőttes üvegekkel, girlandokkal, függőkkel, természetes anyagokkal és a többi mániámmal együtt nagyon bensőséges viszonyt ápolok. Szeretem őket, és alig bírom visszafogni magam, hogy ne legyen tele ez a blog is mindenféle tollas dologgal - de most már muszáj megörökítenem itt is: hadd mutassam be a mostani kedvenc kiegészítőmet. Álomfogós fülbevaló! :) Ha tehetem,folyton ezt hordom, és most, hogy rövidebb és kékebb a hajam, mint eddig volt, főleg jó. :) Saját készítésű, kicsit szöszmötölős, óriási és imádom.

Nem terveztem mellé különösebb leírást, hogy hogy készül, tekintve, hogy nem tudom, mennyire szeretnétek tudni, de azoknak, akiket érdekel, annyit elárulok, hogy bár kicsit hosszadalmas az elkészítése, nem a nehézsége, inkább az aprólékossága miatt. Csak drót, fonal, madzag, szerelőpálca-és karika, fogó, tollak és fülbevaló-kapocs kell hozzá.

A drótból készült kört madzaggal körbetekertem, közben felfűztem négy szerelőkarikát a körre. A szerelőpálcából spirált csináltam fogóval, majd a tollak végét beleillesztve összenyomtam. A legmacerásabb része az álomfogó belsejének megvarrása, amit ebből a mintából ti is meg tudtok tanulni. Ha elkészítettétek, mindenképpen küldjetek róla képet, nagyon érdekel az alkotásotok. :))

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg a barátaiddal is!

Faágakból szélcsengő

Amikor a rusztikus vázát készítettem, az ágak rendezésekor arra jutottam, hogy a hang, amit kiadnak, egyszerűen csodálatos, és nagyon sokáig el tudnám hallgatni. Így, mikor oda jutottam, hogy kéne valamit alkotni, úgy döntöttem, hogy megalkotok egy szélcsengőt kívülre, a garázshoz. Felkerekedtünk Barnával, a testvéremmel (és Pamikával, a fehér, félős cicámmal), és hosszas vagdosás, méregetés és kötözgetés után fel is akaszthattuk az újdonsült ékét otthonunknak.
Ezt a hangot hallgassátok:

Mivel nem egy bonyolult dologról van szó, most kihagynám a hosszas magyarázást, hogy hogy is készül, beszéljenek inkább a képek.

 

(Pamika szereti a madzagokat :) )

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg a barátaiddal is!